Gyakran ismételt kérdések

  • Miért kötelező a hulladékszállítási, kezelési közszolgáltatás igénybe vétele?

    A kötelezettséget törvény írja elő, nem csak Magyarországon, hanem Európa számos országában. A több évtizede változatlan rendelkezésnek érthetően környezetvédelmi, közegészségügyi indokai vannak. A keletkező települési hulladékok rendszeres összegyűjtés és megfelelő kezelés nélkül közegészségügyi kockázatot és környezeti veszélyt jelentenek.
    Az utóbbi évtized új szempontja, mely egyre nagyobb jelentőséggel bír, hogy a társadalmaknak, így az egyénnek is kiemelt kötelezettsége a természeti erőforrások védelme, a hulladékok hasznosításában való mindennapi aktív részvétel. Az anyagában történő hasznosítás révén csökken a véges természeti erőforrások, anyagok felhasználásának üteme.
    A kötelező közszolgáltatás megszervezése a települési önkormányzatok szintén kötelezően ellátandó feladata.

  • Ki mondja meg, mennyibe kerül a közszolgáltatás díja?

    2014-től a közszolgáltatási díjak megállapítása az Önkormányzatok Képviselő-testületétől miniszteri hatáskörbe kerül. A díjakra a közszolgáltatók ellenőrzését követően, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tesz javaslatot a miniszter felé. A hivatal kikéri az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. javaslatát is.

  • A törvény előírja, hogy arányos díjak állapíthatóak meg és számlázhatóak, nekem félig telik meg a tárolóm, mégis a teljes díjat számlázták. Jogszabályt sért a közszolgáltató?


    Nem! A polgárok egy része teljesen félreérti az arányosság előírását. Az arányosságot és az ehhez kapcsolódó díjat a teljes településen, városban és régióban fenntartott közszolgáltatással kell arányosnak tekinteni és nem a közel 103.000 háztartásban lévő hulladéktároló évszakonként és hetente változó telítettsége alapján.

    A Zöld Híd Régió Kft. működési területén évente kb. 70.000 tonna települési szilárd hulladék keletkezik. Az itt állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok száma kb. 280.000 fő. Ebből Önök is könnyen kiszámolhatják, hogy az egy főre eső átlagos hulladéktermelés 250 kg/fő/év. Ez kisebb településeken, vidéki környezetben általában kevesebb, míg a városokban több.

    A közszolgáltatás során ennek a hulladéknak a begyűjtésétől kell gondoskodnunk az év 52 hetében a vegyes hulladékgyűjtés, a gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásonkénti szelektív hulladékgyűjtés, a zöldhulladék gyűjtés, és a lomtalanítás során.
    A közszolgáltatási díj tartalmazza hulladékok későbbi utólagos válogatásának, hasznosításra történő előkészítésének, a maradék hulladékok biztonságos elhelyezésének, az újrapótlásnak, a rekultivációnak és a 30 évig történő utógondozásnak valamennyi költségét.
    Ez a költség, az egyes hulladéktárolók űrmérete alapján kerül szétosztásra az itt élő családok, polgárok között. Összességében tehát a teljes feladat költségével arányos a közszolgáltatás díja.

  • Nekem nincs hulladékom, megtehetem, hogy nem fizetek hulladékszállítási és kezelési közszolgáltatási díjat?

    Kezdjük a kérdés első részével. A XXI. századi fogyasztói világban, itt Magyarországon is, szinte lehetetlen úgy élni, hogy mindennapi tevékenységünk révén hulladék ne keletkezzen. Szinte minden tevékenységünk (beleértve élettevékenységünket is) révén keletkezik folyékony, vagy szilárd települési hulladék. (alapvető élelmiszerek beszerzése, főzés, mosás, takarítás, újságok, szórólapok, kertészkedés, ruházkodás stb.)

    A jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer még nem képes arra, hogy a nagyon változatos összetételű, térfogat és súlyarányú egyéni, családi hulladéktermelést képes legyen folyamatosan és pontosan nyomon követni. Léteznek tisztán súlymérésen alapuló rendszerek, de ezek sem teljesen igazságosak, mert más életszínvonalon élő családok között a hulladékok „minősége” térfogat és súly aránya között is különbség lehet.
    Mindezek miatt általános állampolgári kötelezettség a teljes köztisztasági, hulladék gazdálkodási rendszer fenntartásához történő hozzájárulás.

    A közszolgáltatás ügyfél azonosítási, díjfelosztási rendszere az ingatlanokra, és az ingatlanhoz tartozó általában 80,110,120, 240, 1100 literes hulladéktároló edényekre alapul. A közszolgáltatás szüneteltetését (díjfizetés felfüggesztését) akkor lehet kérni, ha az érintett ingatlan legalább 30 napig lakatlan. Ilyen esetben a díjfizetés szüneteltetése az ingatlan használaton kívüli időszakáig jogszerűen kérhető.
    A hulladék begyűjtést végző szakszemélyzet és a Zöld Híd Régió Kft. közszolgáltatási rendszerében szolgálatot teljesítő hulladékgazdálkodási rendszer felügyelők a bejelentések gyakoriságát rendszeres időközönként a helyszínen ellenőrzik.

  • A közszolgáltatási díj miért nem arányosan csökken az igénybe vett hulladéktárolók méretével?

    Mert a közszolgáltatás ellátása során felmerülő költségek sem arányosan csökkennek. A 109 település teljes köztisztasági feladatának költsége, figyelembe véve az adókat, járulékokat, munkabéreket, energia költségeket, már legalább 70%-ban állandó költségekből áll.
    Kérem, gondoljanak bele, járműveink 2014- től legalább heti kettő alkalommal több, mint 60.000 lakás előtt haladnak el és végeznek munkát. Nem tudjuk kihagyni az üres ingatlanokat, a negyed részig megtelt tárolókat sem.
    A téli időszakban nem küldhetjük el a hulladék feldolgozó gépeket kezelő, vagy hulladékainkat kézzel válogató munkatársainkat, mert kb. 30%-al kevesebb hulladék keletkezik, mint a tavaszi, nyári időszakban.

  • Miért nem lehet még kisebb hulladéktárolókat igényelni, ezért kisebb díjat fizetni, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés révén a maradék hulladék már kisebb helyet foglal el?

    Át kell gondolnunk és meg kell értenünk, hogy a hulladéktermelés mértéke nincs összefüggésben a hulladéktárolók űrméretével. Ha hirtelen minden család egészen kicsi kukát kapna, csak annyi történne, hogy a hulladék nem férne el a lakosságnál összességében rendelkezésre álló tároló mennyiségben. Ez fordítva is igaz, ha mindenki 240 literes tárolót kapna, ettől még nem élne másként és hulladéka sem keletkezne több. A tárolóban több hely maradna.
    A hulladéktermelés mennyiségét elsősorban a környezetvédelmi beállítottságunk, anyagi helyzetünk, lakóhelyünk (pl.: vannak e nagy bevásárló központok, vagy tudunk hagyományos piacra járni) határozza meg.
    Ha a közszolgáltató „alulméretezi” a tározókat, és ezzel arányban felelőtlenül csökkenti a közszolgáltatási díjakat az történik, hogy a lakosságnál rendelkezésre álló csökkenő hulladéktároló kapacitásnak kényszerűen kezd növekedni a fajlagos költsége.
    Egy másik szempont, hogy a Zöld Híd Régió Kft. közszolgáltatási területén munkatársaink gépi úton ürítik az Önök hulladék tárolóit. Ehhez szabványos, megfelelően erős, időtálló hulladéktárolók szükségesek, melyek legnagyobb számban és gazdaságosan a 80 literes űrtartalomtól állnak rendelkezésre.
    Természetesen igaz az a megállapítás, hogy a szelektív hulladékgyűjtés révén a vegyes hulladékok tárolójába (kukába) kerülő hulladék mennyisége csökken. Viszont fontos tudni, hogy döntő többségében a közszolgáltatási díj fedezi a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek fenntartását is. A szelektív hulladékgyűjtés bevételi még nem fedezik a keletkező kiadásokat.

  • Mi lesz a szelektíven begyűjtött hulladékokkal, termelnek ezek bevételt is?

    Igen termelnek. A szelektíven gyűjtött hulladékokat gépi és kézi utóválogatást követően a Zöld Híd Régió Kft. értékesíti. Az így befolyt bevétel csökkenti, mérsékli az ellátási területünkön élő családok közszolgáltatási díjait.
    A szelektíven begyűjtött, anyagában hasznosítható hulladékok aránya még alacsony, a számos szennyező, oda nem illő anyag eltávolítása után a lakosságnál keletkező hulladékok kb. 5-7%-át tudjuk értékesíteni és újrahasznosításra tovább adni. Hazánk Európai Uniós vállalása 2020-ra 50%!

    Másik nagyon fontos bevételi forrás a termékdíj. Ezt a díjat szintén mi fizetjük meg a kereskedelmi láncokban, üzletekben, elsősorban a csomagolási hulladékok után. Természetesen vannak olyan termékdíjak, melyeket egyéb termékek után fizetünk. Ilyenek a gépkocsi gumiabroncsok, akkumulátorok, hűtőgépek stb.
    A termékdíj csak az anyagában történő hasznosításra visszagyűjtött, szigorú elszámolási rend alapján ellenőrzött mennyiségű hulladék után jár.

    Ha tehát értékes, újrahasznosítható hulladékot dob a hulladéktárolóba duplán fizetünk érte! Nem tudjuk visszakapni a már kifizetett termékdíjat, (a termék árába van beépítve) elveszítjük az anyag értékesítésének árbevételét és e mellett a közszolgáltatási díjat is fizetnünk kell.

  • Segítek azzal, ha hulladékom elégetem?

    Egyáltalán nem! Károsítja környezetét és minden elégetett újrahasznosítható hulladék után elveszítjük a termékdíjat és az anyag értékesítési árbevételt, melyek ily módon nem mérséklik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat.
    A szelektív hulladékokért kapott termékdíj és anyagértékesítési árbevétel nélkül már jelenleg is kb. 10% emelkednének a közszolgáltatási díjak.