Komposztálás

A zöldhulladékokat (fű, faág, falevél, egyéb lebomló szerves anyag) komposztálni lehet. A zöldhulladék és a konyhai előkészítés hulladéka a lebontás és átalakulás során, irányított körülmények között (komposztálás folyamata) a humuszhoz hasonló, nagy molekulájú, földszerű, sötétbarna színű, szerves anyaggá alakul, amely a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására használható, hasonlóan a szerves trágyához.

A komposztálás olyan, ember által irányított természetes (természetben is előforduló) folyamat, amely során az ingatlanunkon és háztartásunkban keletkező legtöbb lebomló szerves anyag előkészítés (aprítás, keverés, nedvesítés) után átalakul kertünkben hasznosítható trágyává. Így a komposztálás tágabb célja, hogy a lerakással ártalmatlanításra kerülő, biológiailag lebomló hulladék mennyiségét csökkentsük.

Megéri? Ha komposztálunk, akkor teszünk a környezetért, kevesebbet költünk trágyákra, tudatosan használjuk a kertünket, és még egy jót mozgunk is!

A komposztálás feltételei

  • biológiailag lebomló anyagok,
  • levegő (oxigén),
  • nedvesség.

Komposztálhatunk gödörben, prizmában, otthon, raklapból, dróthálóból stb. készített vagy vásárolt komposztálóban. Egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 köbméteres komposztáló szükséges.

Mi kerülhet a komposztálóba?

  • zöldség- és gyümölcsmaradék,
  • hervadt virág, lehullott levelek, aprított nyesedék, elvirágzott növények, aprított ág, gally, kaszálék (keverve és/vagy fonnyasztva),
  • kávézacc, kiforrázott tealevelek, fehérítetlen papírfilter-zsákocska,
  • apróra tört tojáshéj (meszes talajon ne nagy mennyiségben),
  • papír tojástartó (apróra feldarabolva), papír zsebkendő, könnyen foszló papír törlőkendő,
  • toll, szőr, gyapjú
  • növényevő állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, kutyagumi (kis mennyiségben),
  • pamutszövet- és lenvászonmaradék,
  • fahamu.

A komposztálás néhány egyszerű szabálya

Az apró anyagokat durva szerkezetűvel (optimális szerkezet kialakítása), a nedveset szárazzal (megfelelő nedvesség beállítása), a zöldet barnával kell keverni (C:N arány beállítása)! Ne szórjunk a komposztra nagy mennyiségű azonos anyagot, mindig keverjük össze a különböző összetevőket!

Tartsuk nedvesen a komposztot, és árnyékoljuk, vagy fa alatt helyezzük el!

Gyorsíthatjuk az érlelést, ha kéthavonta átforgatjuk a komposztot. Ilyenkor fellazítjuk, átlevegőztetjük, a külső réteg pedig belülre kerül.

A fűnyesedéket, mielőtt a komposztra tennénk, keverjük el rostos, durva anyaggal (szalmával, gallyakkal), hogy ne kezdjen rothadni.

A kész komposztot rostáljuk át, az esetleg megmaradt nagyobb darabokat, helyezzük vissza a következő komposztunkba.

Miért jó a talajnak a komposzt?

  • Javul a szerkezete, ami segíti a talaj levegőzését,
  • sötét színe segíti a felmelegedését,
  • nő a biológiai aktivitása,
  • javul a víztartó képessége,
  • a növények igényeinek megfelelően biztosítja a tápanyagot.

További útmutatók komposztáláshoz

Mit szabad komposztálni és mit nem?

Hogyan komposztáljak?

Komposztálási alapok

Komposztálok, tehát vagyok!

Minden, amit a komposztálásról tudni kell!

Komposztálás a családban – gyakorlati útmutató

Hulladékcsökkentés komposztálással